Nyomtatás

 A Bitva patak a Marcal folyó egyik legjelentősebb mellékvize. A Bitva forrásvidéke (3-5 forrásból ered) Németbánya felett, a Bodza-hegy északi lejtőjét felszabdaló erdős völgyek, vízmosások (Tustán-árok) mélyén kezdi meg útját.

Az eredet tengerszint feletti magassága 380 m körül van.

 

 

Itt található egy megjelölt kis csekély vízű rétegforrás Bitva-forrás néven, melyhez a közeli országút melletti autóspihenőből és a pisztrángos tó felől is vezet fel turistajelzés (sárga, illetve piros kör).

 

A környéken több kisebb forrás, ér vize fut össze, melyek nem karsztos eredetűek, hanem a mészkövet, dolomitot fedő vastag kavicsrétegből táplálkoznak. Hozamuk így szerény, nagy részük időszakos, viszont a bányavízkiemelés nem érintette őket, ezért a Bitva többé-kevésbé állandó vízfolyás maradhatott a bauxitbányászat fénykorában is.
Nem messze innen a patak egy erdők között megbúvó, duzzasztással létrehozott hangulatos
pisztrángos tavat táplál, és hamarosan Németbányára, az első faluba érkezik.
Ez a szakasz, Németbánya-Bakonyjákó-Ganna-Döbrönte falvakon keresztül, nagyjából Kup határáig a Bitva legváltozatosabb, természetes állapotban megmaradt szakasza. Szinte végig galériaerdő, vagy fás zóna kíséri, a meder kanyargós, a part fákkal, bokrokkal benőtt. A völgyben többnyire rétek, legelők vagy erdők díszlenek. Néhány kisebb, oldaltározós dísztó is létesült a patak mentén

 

A felső folyásánál erdős, lentebb ligetes tájak szegélyezte kanyargós, gyors folyású Bitva mentén Bakonyjákótól kezdve malmok sora épült.